A szír nép sokáig tűrte a rendszert, amin most változtatni szeretnének. A kérdés, hogy miért vártak eddig vagy miért most? A válasz nem könnyű. 1982 februárjában a jelenlegi elnök apja Hafez al Assad meggyilkoltatott 30.000-50.000 embert a Hamah városában.
A mészárlás annyira megrázta a társadalmat, hogy eszük ágában sem volt semmit sem tenni. Mára az akkori eseményeket megélő generáció elidősödött vagy meghalt. A fiatalokban nem élnek rémképek a mészárlásról. A tunéziai, egyiptomi, líbiai események is nagymértékben adtak bátorságot, hogy változtassanak az elnyomáson. 2011 februárjában Damascusban tartózkodtam, mikor Khadafi beszédet mondott. Az utcák elnéptelenedtek, mint ramadán idején. Mindenki figyelte a líbiai forradalmat. Nyíltan nem mondták ki, de sokan utalták az elnököt és az "Al Baath" kormányzó pártot. A fiatalok ezt jobban felvállalták, mint az idősebbek. A szír alkotmány hosszú évtizedeken át kimondta, hogy csak az "Al Baath" párt az egyetlen. Az utcákon a szír elnökről készült szobrok láthatók. A hivatalokban, a kórházakban a szír elnök és apja képe látható mindenütt. Az elnök közeli rokonai óriási vagyonra tettek szert a tömegközlekedés, a mobilszolgáltatások és az olaj által. Az embereknek elege lett az mértéktelen korrupcióból és elnyomásból. 
A "Hámai mészárlás"
"1982. február 3-án a szíriai Háma városában - amely az iszlamisták egyik bázisának számított - a Muszlim Testvérek fegyveres tagjai tőrbe csaltak és megöltek több tucat szír kormánykatonát, majd pedig a vallási vezetők segítségével óriási felkelést robbantottak ki a városban, melynek során több, mint 70 Baath párttagot, rendőrt és katonát gyilkoltak meg egyetlen éjszaka alatt. A Hafez al-Asszad vezette kormány válasza rendkívül gyors és kemény volt. Szinte a teljes hadsereg, az elit alakulat (az ún. Rifaat speciális erők) és a hírszerzés (Mukhabarat) ügynökei hatoltak be a városba. A harcok három hétig tartottak, melynek során a történelmi óváros teljesen elpusztult, a kormány páncélosokkal, nehéztüzérséggel és a légierővel támadta a várost, óriási károkat okozva. A város "visszafoglalása" után a hírszerzés emberei kutatták fel a túlélő felkelőket és a velük együttműködő lakosokat. A különféle becslések 10 000 és 35 000 közé teszik a halálos áldozatok számát - nagy részük civil -, nem számolva a később megkínzottakal és kivégzettekel. Szakértők szerint ez volt a Közel-Kelet modernkori történelmének legsúlyosabb olyan tette, amelyet egy állam saját állampolgárai saját városuk ellen követtek el, innen a "mészárlás" elnevezés." forrás kitekinto.hu
